Szerződés menedzsment

Előkészítés

Kivitelezés

Garanciális időszak

Az építési beruházások szerződésmenedzsmentje akkor a legeredményesebb minden résztvevő (beruházó / építtető /megrendelő, mérnök/műszaki ellenőr, kivitelező / vállalkozó, és alvállalkozók) oldalán, ha azt már a projekt (közbeszerzési) pályázatát megelőzően, a tervezési fázisban megkezdik, hiszen a pályázat kiírásban alkalmazott szerződés típusát már ekkor ki kell választani, illetve tartalmát meg kell fogalmazni, ami meghatározó lesz a projekt teljes megvalósítása során.

Az építőipari korábbi gyakorlatban a legnagyobb projektektől eltekintve alig-alig volt gazdasági felelős az építésvezető mellett, a gazdasági ügyeket „megoldották a központban”. Vagy ott sem. Ma már nem kérdés, hogy minden építkezésért felelős egy projekt gazdasági vezető is, sőt legtöbbször „ott van” az építkezésen ugyanúgy, ahogy az építésvezető. Így manapság általában az építkezéstől a felsővezetésig végigvonul a műszaki – gazdasági kettős irányítás.

A szerződésmenedzsment ugyanígy egyre inkább az építőipari projektvezetés szervezetének részévé válik, nyugat-európai projekteken teljesen általános, hogy az építkezésen az építésvezető és a gazdasági vezető mellett ott van a helyi contract manager is, és a vállalati vezetőségi struktúra felfelé is követi e területet. Ezt a trendet a legnagyobb vállalatok már itthon is felismerték, és léptek, bár egyelőre leginkább külső szervezetek bevonásával.

A szerződésmenedzsment feladatkörei a projekt különböző fázisaiban eltérőek, valamint attól is függenek, hogy mely résztvevő oldalán végezzük:

Előkészítés

  • a projekt adottságainak legmegfelelőbb szerződéstípus, formaszerződés, vagy egyedi szerződés kiválasztása
  • kockázatok helyes megosztása a résztvevők között
  • műszaki és szerződéses követelmények helyes megválasztása
  • tervek értékelése és további tervezési igények meghatározása
  • vállalkozói (pályázói) kérdések és javaslatok megválaszolása, értékelése
  • a szerződésből fakadó problémák felismerése
  • KOCKÁZATKEZELÉS: kockázatok beazonosítása, beárazása (lásd külön fejezet)
  • követelmények értékelése
  • tervek értékelése
  • kérdések, javaslatok megfogalmazása

Kivitelezés

  • felek közti stratégia kialakítása a szerződés kezelésével kapcsolatban
  • megfelelő együttműködési és tájékoztatási rendszerek kialakítása, fenntartása
  • mediáció az egyeztetések során
  • szerződéses levelezés és kommunikáció
  • folyamatban lévő és elvégzett munkák összevetése a szerződésben meghatározottakkal (terv-tény)
  • változtatások, módosítások szükségességének meghatározása, definiálása
  • változtatások, módosítások feldolgozása
  • vállalkozói igények, pótmunkák, követelések kivédése
  • vállalkozói igények, követelések vizsgálata, értékelése
  • CLAIM MENEDZSMENT: vállalkozói igények, követelések kidolgozása, igényérvényesítési lehetőségek vizsgálata (lásd külön fejezet)
  • megrendelői igények, ellenkövetelések kidolgozása
  • megrendelői igények, ellenkövetelések vizsgálata, értékelése
  • megrendelői igények, ellenkövetelések kivédése
  • szerződésmódosítások kidolgozása
  • szerződésmódosítások feldolgozása, értékelése
  • javaslatok vizsgálata, jóváhagyása
  • javaslatok vizsgálata
  • javaslatok kidolgozása
  • dokumentáció jóváhagyása
  • dokumentáció vizsgálata
  • dokumentáció elkészítése
  • KOCKÁZATKEZELÉS: (lásd külön fejezet)
  • közreműködés a sikeres átadás-átvétel lebonyolításában
  • viták kezelése, vitarendezés (lásd külön fejezet)

Garanciális időszak

  • kivitelezési hibák értékelése szerződéses követelmények alapján
  • hibajavítási felszólítások készítése
  • hibajavítási felszólítások értékelése
  • dokumentáció kezelése

A kivitelezés befejeztével, az átadás-átvétel megtörténte után jó esetben a szerződésmenedzsment ügyei is jórészt lezárulnak. Ezt követően a korábbi követelések és ellenkövetelések kezelésére lehet tovább szükség, amennyiben nyitott, vagy vitás kérdések maradtak.

A szerződésmenedzsment sokrétű teendői azt is jelentik, hogy az nem egy emberes feladat, akár vállalati belső szervezet végzi, akár külső tanácsadó kerül bevonásra. Tanácsadóként a projektvezetőség tagjaival együttműködve, figyelmüket a szerződésből adódó egyes problémákra ráirányítva, egy külső objektív szemlélet bevitelével, és a feladatok összefogásával, irányításával lehet legjobban támogatni a projekt hatékony lebonyolítását. A kivitelezésben résztvevők helyett a szerződésmenedzser nem végzi el a feladataikat: nem tesz építési naplóbejegyzést, nem készít költségkalkulációt és új ütemtervet sem. E feladatokat az egyébként is ezekért felelős személyeknek továbbra is el kell végezniük, a szerződésmenedzserrel együttműködve, instrukciói és javaslatai alapján. A szerződésmenedzser nem döntéshozó. A döntéseket továbbra is a projektvezetőnek kell meghoznia, a szerződésmenedzser ehhez szakmai tudásával és tapasztalatával, a lehető legjobb javaslatok kidolgozásával tud segítséget adni.

Visszatérő helyzetek és kérdések a szerződésmenedzsmentben

Hogyan kezeljük a tenderdokumentációban talált hibák és ellentmondások bejelentését?

Mi a teendő, ha az átadásra kínált munkaterület hiányos, vagy nem alkalmas teljes egészében a munkavégzésre?

A vállalkozó többletigénye, követelése „harcot” indít a megrendelővel, vagy fair együttműködés keretei között tartható?

A megrendelő akadályozásai miatt készített új ütemtervünk benyújtása elegendő e a határidő-hosszabbítási és többletköltség igényünk megalapozásához?

A határidő-hosszabbítással automatikusan jár-e a többletköltségek megítélése is?

Hogyan kezeljük a helyzetet, ha az engedélyező hatóság az engedély kiadásához olyan feltételeket szab, ami előre nem tervezett munkák elvégzését jelenti?

Mit tegyünk, ha a megrendelő módosítja a terveket?

Ha a megrendelő késedelme / akadálya miatt felmentik a vállalkozót a kötbérterhes határidő(k) alól, az új határidőket ki és hogyan határozhatja meg, és mi történik, ha a projekt határidők nélkül marad („time at large”)?

A befejezési határidő az átadás-átvétel során mikor tekinthető teljesítettnek?

Kifizetődő-e a megrendelőnek, ha „erőből” elutasítja a vállalkozó (jogos) követeléseit?

Egy projekt megvalósítása során a fenti kérdések számtalanszor felmerülnek, ugyanakkor nem adható mindegyik kérdésre ugyanaz a válasz a különböző projekteken. A választ minden esetben a szerződés részletes vizsgálata és a helyzet elemzése után lehet csak helyesen megadni.

Ne akkor kezdjünk szerződés menedzsmenten gondolkodni, amikor már az első követelések vagy ellenkövetelések megérkeztek, mert akkor már csak futunk az események után!

Lehetőleg már a projekt előkészítése során, de legkésőbb az elnyert pályázatot követően vonjunk be hozzáértő szakembert!

A követelések, pótmunkák, vagy a kötbér értéke a legtöbb esetben bőven meghaladják a szerződés menedzsmentre kifizetett összegeket, tehát szakértelem nélkül nettó veszteség keletkezik.

FIDIC SZERZŐDÉSES FORMÁK

A FIDIC formaszerződések három alaptípusa, a Piros Könyv, Sárga Könyv, Ezüst Könyv, melyek részben (korábbi változatok) magyar nyelven is elérhetőek, a projektek többségére jól alkalmazható megoldást nyújtanak.

Az alapváltozatokon túl létrejöttek a speciálisabb megrendelői igényeket kielégítő FIDIC formaszerződések, például az Arany Könyv, amely a kivitelezés mellett a hosszú távú üzemeltetést is magában foglalja, , valamint 2019-ben kiadták a „smaragd könyvet”, amely a mélyépítési munkák speciális igényeire és körülményeire lett kifejlesztve, különös tekintettel a geotechnikai kockázatok megfelelő elosztására.

FIDIC „szivárvány” könyvek:

Piros

egységáras elszámolású építési szerződés megrendelői tervezéssel

Sárga

átalányáras szerződés kivitelezői tervezéssel építési és gépészeti projektekre

Ezüst

kulcsrakész kivitelezési szerződés

Arany

tervezést, építést és üzemeltetést is magában foglaló szerződés

Zöld

rövid szerződéses forma kisebb értékű beruházásokra

Smaragd (új 2019-es!)

mélyépítési munkák kivitelezési szerződése, megrendelői tervezéssel és geotechnikai feltárással

Claim menedzsment

A claim menedzsment a nemzetközi (elsősorban brit, illetve a FIDIC terminológia szerinti) elnevezésből fakadóan félreérthető, mert nem a magyar „hagyományos” értelemben követeléskezelést (követelésbehajtás, pénzbehajtás, faktoring, stb.) jelenti, hanem a felek szerződésből fakadó olyan követeléseinek, igényeinek kezelését, amelyek az eredeti szerződéstől való valamilyen eltérés miatt keletkeztek, amely kihat a projekt szerződéses árára (vállalkozói díj), és/vagy a megvalósítás időtartamára (befejezési határidő).

Az eltérés lehet bármilyen, a szerződés típusától is függő módosítás: változtatás, pótmunka, vállalkozói és megrendelői követelés, szerződésmódosítás stb.

A claim menedzsment tehát a teljes szerződésmenedzsment> egyik szegmense, az ott felsorolt szélesebb körű feladatok között.

FIDIC formaszerződés esetén a claim menedzsment egy megszabott eljárásrend szerint történik, amely meghatározza a résztvevők kötelezettségeit, az egyes bejelentések tartalmi (esetenként formai) követelményeit, valamint a határidőket azokban az esetekben, amikor pl. a vállalkozó jogosultnak tekinti magát többlet fizetségre vagy a megvalósítás időtartamának meghosszabbítására.

Egyedi szerződés, vagy a megrendelő saját formaszerződése esetén ugyanez más eljárás szerint is történhet, sőt esetenként maga az eljárásrend is vita tárgyává alakul, ha az nincs egyértelműen lefektetve.

A claim menedzsment főbb feladatkörei a kivitelező / vállalkozó vagy alvállalkozó oldalán:

  • claim stratégia kidolgozása és a döntésnek megfelelő végrehajtása;
  • eltérések figyelemmel kísérése, terv-tény összehasonlítások a projekt műszaki felelőseivel;
  • megrendelői mulasztások, tájékoztatási és együttműködési hiányosságok követése, dokumentálása;
  • előre nem látható események dokumentálása, az előre nem láthatóság elemzése;
  • változtatások, pótmunkák, vállalkozói követelések megfogalmazása, szerződéses és műszaki alátámasztása (Merit);
  • többletköltségek és többlet időszükséglet meghatározása a projekt költségkalkulációs és ütemtervező felelőseivel (Quantum);
  • késedelmek hatásainak, következményeinek (pl. kötbér) és lehetséges ellenlépések (pl. gyorsítás) vizsgálata;
  • megbízói ellenkövetelések elhárítása;
  • megbízói követelések elleni kifogások megfogalmazása, szerződéses és műszaki alátámasztása;
  • megbízói követelések költségeinek vizsgálata;
  • követelések nyilvántartása, dokumentálása;

Értelemszerűen az ellenérdekelt megrendelő oldalán ugyanezeket a feladatokat „ellenkező előjellel”, Mérnök / műszaki ellenőr esetén pedig objektív módon, mindkét fél érveit és szerződéses lehetőségeit figyelembe véve, méltányosan kell végezni.

A claim menedzsmentre ne akkor vonjunk be szakembert, amikor az első követeléseinket már visszautasították, vagy már kifutottunk a jogvesztő határidőből!

Szakszerű kidolgozással, jól alátámasztva a projekt elején kell megalapozni a követelés sorsát!

VÁLLALATI CONTRACT- VAGY CLAIM MENEDZSMENT CSAPAT TÁMOGATÁSA

Néhány építőipari nagyvállalatnál már alkalmaznak „belső” contract menedzsment csapatot, vagy egy-egy munkatársat, illetve több cégnél műszaki előkészítők vagy az építésvezetők felelősek a szerződésmenedzsment feladatokért.
Ilyen helyzetben is érdemes „külső” tanácsadót bevonni, mivel az objektív szemlélettel, szinte kívülállóként legtöbbször jobb eredmény érhető el.
  • Az ajánlaton sok esetben a viszonylag kevesebb tapasztalattal rendelkező műszaki előkészítő mérnökök dolgoznak, akik a szerződéses kockázatokat, és azok hatásait nem tudják felmérni, legfőbb céljuk, hogy álljon elő egy ár, ami beadható a pályázaton;
  • A tanácsadó sokféle szerződéstípussal szerzett tapasztalatával hatékonyabban felderíti az elrejtett vagy áthárított kockázatokat, költségnövelő tényezőket, amelyeket megfelelően figyelembe lehet venni az árkalkulációnál;
  • A szerződés aláírását követően szinte azonnal bekövetkező akadályokat (pl. építési terület) a projekten dolgozó alkalmazottak nem szívesen jelentik be a megrendelőnek, nem akarják ezzel kezdve elrontani a viszonyt;
  • A tanácsadó elsősorban a szerződés adta határidőket és kötelezettségeket szem előtt tartva rendelkezik egy bejelentés szükségességéről, hiszen később a jó viszony nem elég az ilyen problémák rendezésére;
  • Az alkalmazottak személyes érintettsége, esetleg felelőssége a kialakult állapotért sokszor a problémák elkendőzésére sarkallja őket a megoldás helyett;
  • A tanácsadó objektív szemlélettel a probléma feltárásán, majd megoldásán dolgozik, függetlenül a szervezetben dolgozók személyes motivációitól;
  • Az alkalmazottak gyakran kerülik a konfliktust a megrendelővel, nehogy más ügyben őket érje támadás a másik oldalról, ezért esetleg jogos követeléseket nem jelentenek be (időben);
  • A tanácsadó sokkal élesebben, kizárólag szakmai alapon ítéli meg egy követelés indításának létjogosultságát, esélyét. Más ügyben kapható „ellencsapás” elkülönítendő. A lehetséges konfliktus más kérdés, és a claim stratégiától is függ.
  • Az alkalmazott személyes érzelmei az elvégzett munkájával kapcsolatban sokszor zavarják a tisztánlátását, esetenként túlértékelik a teljesítményt, vagy emlékeznek, hogy ezt vagy azt nem kalkulálták be az ajánlatban, így arra igénnyel kívánnak élni;
  • A tanácsadó kizárólag a szerződés alapján ítéli meg a munkát. Ha az „benne volt”, akkor akár elfelejtették kalkulálni, akár nem, arra követelést alapozni nem lehet.
  • Az alkalmazottak gyakran a személyes kapcsolatukkal, napi egyeztetéseken, szóbeli megegyezéseikkel, gesztusokkal próbálják kormányozni a helyzetet, azonban ez legtöbbször nem vezet eredményre;
  • A tanácsadó érzelemmentesen, személyektől függetlenül végzi tevékenységét, amely alapja az írásbeliség, a dokumentáció. Nem fordulhat elő, hogy a megrendelő személyzetében történő változás miatt az új illetékes nem emlékszik, hogy miben maradtak a korábbi építésvezetővel, mert a releváns közlendők dokumentálva vannak;
  • A külső tanácsadókat a megrendelő vagy a Mérnök / műszaki ellenőr is inkább tekinti függetlennek és objektívnak, mint a kivitelező saját alkalmazottait, így sokszor kedvezőbb az együttműködés;
  • Több szem többet lát
A lista a kivitelező oldalán tevékenykedő tanácsadót mutat be, de a megrendelő, vagy Mérnök / műszaki ellenőr oldalán ugyanezek a kérdéskörök merülnek fel, értelemszerűen ellenkező előjellel.

PROJEKTVEZETÉSI TANÁCSADÁS

Az építési beruházások szokványos szervezeti struktúrájában a projektvezetés az adott létesítmény sikeres megvalósításáért felelős szervezet, amely a szükséges erőforrások megszervezésével és irányításával a végzett munka eredményeként a meghatározott költségkereten és határidőkön belül teljesíti a projekt céljait.

A projektvezetés ma már nem egyszemélyes „kézi irányítást” jelent, hanem egy több szakterületet (műszaki, gazdasági, jogi) magában foglaló szervezetet, amelynek mérete a megvalósítandó beruházás volumenétől és bonyolultságától függ.

A projektvezetés részét képezi a szerződésmenedzsment is, amelyen belül a claim menedzsment, valamint a kockázatkezelés is helyet foglal.

E fontos területeken túl a projektvezetés munkáját segítik jellemzően külső (vagy nagyvállalat esetén vállalati) tanácsadók a következő ügyekben:

  • átfogó projekt audit (műszaki és/vagy gazdasági), belső ellenőrzés;
  • folyamatok és hatékonyság vizsgálata, elemzése;
  • szervezeti struktúra értékelése;
  • dokumentációs rend értékelése;
  • alvállalkozók és beszállítók értékelése;
  • tervezési kordináció a saját vagy megbízott tervező csapattal, illetve a projekt „főtervezőjével”;
  • ütemtervek véleményezése, késedelmek okainak feltárása;
  • munkakalkuláció véleményezése, költségtúllépések okainak vizsgálata;

A projektvezető sokszor nem látja a fától az erdőt, napi teendői elvonják a figyelmét, ezért az adminisztratív, működési és szervezési problémákat nem, vagy csak későn észleli. A projektvezetési tanácsadó külső, napi problémáktól mentes, objektív szemlélettel hatékonyabbá teszi a projektvezető szerepét.

KOCKÁZATKEZELÉS

A hatékony projektvezetés része a kockázatkezelés is, amelyet egyesek a szerződésmenedzsment alá sorolnak be abból a megfontolásból, hogy egyrészt maga a szerződés kockázatokat foglal magában, másrészt a műszaki beruházás kockázatait a szerződésben kell(ene) kezelni.

Megfelelően előkészített, és kiegyensúlyozott szerződések esetén a kockázatok a felek között méltányos módon kerülnek megosztásra. Az egyik félhez köthető, a másik szereplő által nem, vagy alig befolyásolható tényezőket egyértelműen arra a félre kell terhelni, aki arra ráhatással van, akinek a hatalmában áll.

Ebben az értelemben a munka megfelelő haladásával kapcsolatos (pl. elegendő munkaerő, jó gépek, jó szervezés) kockázat a kivitelező vállalkozóé. Egyszerűbben: a megrendelő nem tehet arról, ha a vállalkozó lassú. A késésért ilyenkor a vállalkozó felelős, a megrendelő akár kötbérrel szankcionálhatja.

Ugyanígy azonban az építési területtel és a talajjal kapcsolatos (pl. geotechnikai) kockázat a megrendelőé. Magyarul: a kivitelező nem tehet arról, ha a megrendelő rossz helyen, rossz talajban építkezik. Az ebből fakadó többletköltségekért és időveszteségért a megrendelő felelős, a vállalkozó jogosult azokat érvényesíteni vele szemben, valamint mentesül a kötbér alól.

A helyesen megosztott kockázatot mindegyik fél megfelelően tudja kezelni: a megrendelő felkészül és színvonalas előkészítést végez a legpontosabb pályázati kiírás érdekében, valamint ésszerű határidőt és méltányos kötbért határoz meg. A vállalkozó pedig a saját felkészülésén kívül beárazza a fennmaradó kockázatokat, így azokat ellenérték fejében vállalja.

A probléma ott kezdődik, hogy ez az ideális helyzet rendkívül ritka a mai szerződéses gyakorlatban.

Sokszor a megrendelő minden kockázatot megpróbál a vállalkozóra hárítani, ezért a szerződésben és/vagy annak műszaki dokumentációjában olyan megfogalmazásokat helyez el, ami nehéz helyzetet állít a vállalkozó elé. Néhány „anonimizált” példa közelmúltbéli nyilvános közbeszerzési iratokból:

  • A Megrendelő a kapcsolódó, más szerződés keretén belül végzett munkákból eredő akadályoztatásért külön költséget nem térít meg a Vállalkozónak, és Megvalósítási Határidő hosszabbításra sem jogosult.
  • Vajon a másik vállalkozó mennyiben és meddig fogja akadályozni a kivitelezőt? Nem könnyű ezt a kockázatot kezelni, beárazni és ütemezni is, pedig a vállalkozó nem tehet a másik kivitelezők dolgairól, tehát nem is az ő kockázata lenne.
  • Megrendelő jogosult felfüggeszteni a kivitelezést annyi időre és oly módon, ahogy azt a Megrendelő szükségesnek tartja. A Vállalkozó a felfüggesztés miatt a felmerült többletköltségeket nem jogosult Megrendelő felé érvényesíteni. A Vállalkozó kijelenti, hogy a Szerződéses Árat e kockázatra tekintettel is vállalta.
  • Vajon a megrendelő meddig fogja felfüggeszteni a kivitelezést? Ezt a kockázatot beárazni csak „hasra” lehet, pedig a vállalkozónak semmi köze a megrendelő felfüggesztéséhez, így nem is neki kellene viselni a kockázatát.
  • A Vállalkozó kijelenti, hogy a Megrendelő által átadott tervdokumentáció(k), engedélyek, hozzájárulások, szakhatósági előírások, a közbeszerzési műszaki leírás, az árazatlan költségvetés tartalmát felülvizsgálta, azok tartalmát és a megvalósítás helyszíneinek sajátosságait saját felelősségére megismerte, a megvalósítási lehetőségeket ellenőrizte. A Vállalkozó a helyi körülmények ismeretének hiányára, illetve az átadott tervek nem megfelelő ismeretére visszavezethető okok miatt többletköveteléssel nem léphet fel, késedelmét ezzel nem indokolhatja, továbbá a Vállalkozó viseli annak jogkövetkezményét, amely az átadott tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, amelyet a Vállalkozónak, mint szakcégnek szakmai gondosság mellett észlelnie kellett, de ezt nem jelezte a Megrendelőnek és a Mérnöknek.
  • Kérdés, hogy szakcégként a kivitelezőnek milyen mértékig kell észlelnie egy bonyolult szerkezet tervezési hibáját, például a statikai számításában rejlő hibát.
  • A Vállalkozó a tender dokumentáció kapcsán tervhibára, tervhiányra a szerződéskötést követően nem hivatkozhat és erre alapítottan a Megrendelővel szemben igényt nem érvényesíthet.
  • Együtt olvasva az előző feltétellel, a vállalkozónak egy komplett tervezőirodát kell megbíznia és megfizetnie a pályázatához, hogy ellenőrizze az összes dokumentum és tervek helyességét. Nyilván erre sem idő, sem lehetőség nincs, mégis kezelendő kockázat, pedig a megbízó terveiért nem a vállalkozó felelős.
  • A Vállalkozó csak abban az esetben és olyan mértékben jogosult időhosszabbításra, ha és amennyiben igazolni tudja a Megbízó felé, hogy a Megbízó vagy más vállalkozók miatt felmerült akadály elhárulása után fennmaradó idő a munkák technológiailag lehetséges átszervezésével sem elegendő a kivitelezésre
  • A vállalkozó tehát saját költségére még gyorsítani, létszámot bővíteni is köteles, hogy mentesítse a Megbízót az ő hibájából kialakult akadályoztatás hatása alól. Ha ez nem sikerül, vagy csak nem igazolható 100%-ig, akkor a megbízó még kötbért is kiszabhat. Tipikus példája a megbízó kockázatának vállalkozóra való áthelyezésére, azonban ne higgye a megbízó, hogy ezt a vállalkozó nem árazza be bőségesen az ajánlatában.

A torzított kockázati viszonyok egyszerűen áremelkedéshez vezetnek, mert jellemzően minden vállalkozó túlárazza ezeket a kockázatokat, amelyekre később nincs ráhatása.

A vállalkozónak még így is nagyon ügyelnie kell arra, hogy legalább a „pénzzé tehető” tételeket megfelelően érvényesítse a megrendelő felé.

A megrendelők jobban tennék, ha a saját kockázatukat „megtartanák” maguknak, így végső soron alacsonyabb ajánlati árakat kapnának a pályázatuk eredményeképpen, és később a kivitelezés során csak azokért kellene valóban fizetniük, amit a saját kockázatuk tényleges bekövetkezése okoz.

A kockázatkezelés tehát a projekt előkészítése során a megrendelőnél kezdődik, mert az előkészítő munkákkal (tervezés, talajvizsgálat, területfoglalás) alapvető kockázatokat törölhet, hozhat létre, vagy változtathat meg, valamint a szerződéses feltételek kialakításával végül a megfelelő félre terhelheti azokat.

A vállalkozó kockázatkezelési feladata elsősorban a pályázat során felmérni a szerződéses dokumentációban foglalt kockázatok létét, és felismerni azok meghatározott felelősét, megtervezni a lehetséges kockázatcsökkentő lépéseket, majd ezeket végső soron beárazni az ajánlatában. A kivitelezés során a számba vett kockázatok nyomon követése, a tervezett ellenintézkedések megtétele és hatásának vizsgálata, végül a kapcsolódó költségek ellenőrzése tartozik a kockázatkezelés körébe.

VITÁK KEZELÉSE, VITARENDEZÉS

A legszerencsésebb esetben a szerződésből eredő kockázatok, követelések, pótmunkák sorsáról a vállalkozó és a megrendelő meg tudnak állapodni békés úton egymás között, esetleg saját tanácsadóik / szakértőik bevonásával, így a viták „házon belül” kezelhetők, egy külső vitarendezési fórum elkerülhető.

A szerződésmenedzsment vagy claim menedzsment szempontjából még az is viszonylag jó kiindulási helyzetet jelent, ha a tanácsadó / szakértő a projekt kezdetétől, de legkésőbb a viták kialakulásához vezető események bekövetkezésekor már jelen van a projekten. Ebben az esetben a claim menedzsment fejezetben leírtak megfelelő alkalmazásával -ha már a vita nem kerülhető el- a viták rendezésének szilárd alapjait lehet kialakítani, majd képviselni az eljárás során.

A legrosszabb helyzet, ha az érintett félnek (legyen az a vállalkozó vagy a megrendelő) akkor jut eszébe, hogy ideje támogatást bevonni, amikor az első ügyben kialakult a vita a felek között, azaz például egy vállalkozói követelést már véglegesen elutasítottak, így kénytelen valamely vitarendezési fórumhoz fordulni. Ilyen körülmények között a vitát rendezni nehezebb lesz, mert általában fontos lépéseket nem, vagy hibásan tettek meg korábban, ami adott esetben egy követelés létjogosultságát is veszélyeztetheti.

„rendes” bíróságon

  • A sértett fél pert indít az ellenfelével szemben, és a magyar bíróság ítélkezik, amely ellen a törvényben előírt fellebbezési fórumok állnak rendelkezésre egészen a Kúriáig, vagy szélsőséges esetben az Európai Bíróságig.

Döntőbizottság (DB vagy az angol Dispute Adjudication Board rövidítésével DAB) előtt

  • FIDIC szerződések esetén leggyakrabban alkalmazott eljárás, ahol általában a felek által jelölt 3 tagból álló eseti vagy állandó bizottság dönt, amely vagy Választottbíróságon vagy „rendes” bíróságon még támadható.

Választottbíróságon

  • A szerződésben kikötött -legtöbbször az illetékes kamara által felállított- Választottbíróságon indíthat pert a sértett fél, amely annak saját eljárási szabályzatának megfelelően folytatja le az eljárást és hoz ítéletet.

Ha a vita kezelése a felek között megoldható, vagy Döntőbizottság előtt rendezik a vitát, akkor a műszaki – szerződéses / claim menedzsment tanácsadás támogatás legtöbb esetben megfelelő, azon kívül nem kötelező és legtöbbször nem is feltétlenül szükséges jogi közreműködés (ügyvéd) bevonása.

Ha a vita Választott- vagy rendes bíróságra kerül, akkor az előzőeken felül elkerülhetetlen a jogi támogatás a vállalat jogásza(i), vagy akár külső ügyvédi iroda bevonásával.

MŰSZAKI TANÁCSADÁS

A korábbi személyes kivitelezési és vezetői tapasztalatokra támaszkodva infrastrukturális beruházások, legfőképpen az alagútépítési és vasbetonszerkezet-felújítási projektek esetén a projekt minden fázisában, a műszaki előkészítéstől a garanciális időszak lezárásáig, a tervezéshez és a kivitelezéshez, igény szerint neves külföldi partnerek bevonásával.

Néhány példa a műszaki tanácsadás feladatköreiből:

Alagútépítés, lőttbetonos falazatok, rézsűbiztosítás, támfalak

  • Együttműködés a szaktervezővel;
  • Részletes technológiai utasítások kidolgozása;
  • Speciális segédszerkezetek és -eljárások (talajkezelés, előrenyúló védelem, horgonyzás, víztelenítés…)
  • Javaslat a felhasználandó anyagokra, termékekre, gépekre;
  • Anyaggyártók szaktanácsadóinak bevonása;
  • Kivitelezés felügyelete;
  • Dokumentáció;

Vasbetonszerkezet-felújítása, megerősítése, védelme:

  • Állapotfelmérés, javítási koncepció készítés;
  • Együttműködés a szaktervezővel;
  • Részletes technológiai utasítás kidolgozása;
  • Speciális eljárások (gél-, hab-, gyanta- és cementinjektálások…)
  • Javaslat a felhasználandó anyagokra, termékekre;
  • Anyaggyártók szaktanácsadóinak bevonása;
  • Kivitelezés felügyelete;
  • Dokumentáció;

E specialitásokon kívül az alábbi területeken általános műszaki kérdésekkel kapcsolatosan szintén álunk rendelkezésre:

  • Mélyépítési és mérnöki létesítmények,
  • Magasépítés,
  • Közműépítés,
  • Útépítés

FELELŐS MŰSZAKI VEZETÉS

(FMV ill. MV)

Kamarai jogosultságok:

  • MV-KÉ - Közlekedési építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése
  • MV-M - Mélyépítési munkák és mélyépítési műtárgyak építésének felelős műszaki vezetése
  • MV-É - Általános építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése

A felelős műszaki vezető hatásköre a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet „az építőipari kivitelezési tevékenységről” alapján:

13. § (1) (1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - felelős műszaki vezető irányítja.

(2) A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

(3) A felelős műszaki vezető feladata:

  • a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,
  • b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott,
  • c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,
  • d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,
  • e) a kitűzés helyességének, valamint a geotechnikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
  • f) a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,
  • g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,
  • h) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése,
  • i) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása,
  • j) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó - 14. § szerinti tartalmú - nyilatkozat megtétele,
  • k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele,
  • l) az alvállalkozói teljesítés igazolása, mely tartalmazza
    • la) a teljesített kivitelezési munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját,
    • lb) a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget,
    • lc) a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását,
  • m) az alvállalkozói teljesítésigazolás
    • ma) kiállítása és átadása vagy megküldése az alvállalkozó részére,
    • mb) rögzítése az építési naplóban,az alvállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől - ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától - számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül
  • n) értesíteni az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket,
  • o) annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, az Étv. 41. §-a szerinti, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, és a szakszerű beépítés ellenőrzése,
  • p) az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével.

(4) A felelős műszaki vezető természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.

(5) A fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően

  • a) az alvállalkozó kivitelezővel, az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása,
  • b) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján.

(6) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a vállalkozó kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel.

(7) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.

(8) Az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet olyan - építési engedélyhez nem kötött építményt, építményrészt érintő - építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót.

14. § Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője az építési naplóban arról nyilatkozik, hogy
  • a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint
  • b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentációnak megfelelően,
  • c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,
  • d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel,
  • e) a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentációtól való eltérés esetén az eltérés felsorolásával és szükségességének ismertetésével,
  • f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,
  • g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,
  • h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

MŰSZAKI ELLENŐRZÉS

(ME)

Kamarai jogosultságok:

  • ME-KÉ - Közlekedési építmények építési munkáinak műszaki ellenőrzése
  • ME-M - Mélyépítési munkák és mélyépítési műtárgyak építésének műszaki ellenőrzése
  • ME-É - Magasépítési szakterület műszaki ellenőrzése

Az építési műszaki ellenőr szerepe a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet „az építőipari kivitelezési tevékenységről” alapján:

16.§ (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha
  • a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,
  • b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,
  • c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi,
  • d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy
  • e) a 17. § (2) bekezdés alapján építtetői fedezetkezelő működik közre.
(2) Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.
(3) Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek további feladatokról nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata:
  • a) az Étv. 43. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározottak,
  • b) az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján,
  • c) az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a geotechnikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
  • d) az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése,
  • e) a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban,
  • f) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,
  • g) az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének elvégzése, a műszakilag indokolt további vizsgálatok meghatározása, az ellenőrzések és a vizsgálatok adatainak, valamint a szükséges intézkedések meghatározásának bejegyzése az építési naplóba,
  • h) az átadás-átvételi eljárásban való részvétel,
  • i) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
  • j) a beépített építési termékek teljesítmény nyilatkozatai meglétének ellenőrzése,
  • k) az építési műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban,
  • l) műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése,
  • m) műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására),
  • n) pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése,
  • o) teljesítésigazolás
    • oa) kiállítása és átadása vagy megküldése a fővállalkozó részére,
    • ob) rögzítése az építési naplóban a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől - ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától - számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül,
  • p) az építtetővel az o) pontra vonatkozó eltérő megállapodás esetén műszaki igazolás kiállítása,
  • q) a szerződésben meghatározott vállalkozói díj és a számlázható összegre tett javaslat eltérése esetén az eltérés indoklása és
  • r)
  • s) a 13. § (3) bekezdés o)-p) pontjában foglaltak teljesülésének ellenőrzése.
(4) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr összehangolja a felelős műszaki vezetők tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes fővállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok - az építési napló részeként - a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak.
(4a) Az építési műszaki ellenőr kötelező közreműködése legalább az építési beruházás induló kivitelezési munkáira vonatkozó kivitelezési szerződés megkötésétől az építési beruházás végszámla kiegyenlítéséig tart.
(5) Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles az építtetőt - az építési naplóban igazoltan - haladéktalanul értesíteni.
(6) Az építési műszaki ellenőr megbízását írásba kell foglalni. A megbízási szerződés tartalmazza:
  • a) az építtető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét,
  • b) az építési műszaki ellenőr megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét, valamint elektronikus építési napló vezetés esetén a NÜJ-ét,
  • c) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát (a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát), adószámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
  • d) az építőipari kivitelezési tevékenység meghatározását, helyét, a kivitelezés várható kezdési és befejezési időpontját,
  • e) az építési műszaki ellenőrnek a kivitelezési szerződés és az (5) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítéséhez kapcsolódó feladatait,
  • f) az építési műszaki ellenőr díját, fizetési módját, határidejét,
  • g) az építési műszaki ellenőrnek a jogszabályban meghatározott feladatokon és felelősségén kívüli további feladatait és felelősségét.
2020 Sunyovszky Powered by Xtradevs